A klímaváltozásra úgy épül politikai ideológia, hogy a tudomány máig nem érti pontosan a légkör működését. A szalagcímeket uraló klímamodellek komolyanvehetőségéről mindent elárul, hogy még a múltat sem képesek „előre jelezni” – állítja az Obama-kormányzat vezető fizikusa.
Rengeteget beszélünk róla, ám valójában alig tudunk valamit a Föld légkörének működéséről. Pontos ismeretek hiányában leegyszerűsítő, sőt hibás alapon közelítünk a klímaváltozáshoz, ami rossz politikai válaszokhoz, irreális várakozásokhoz és társadalmi szintű pánikhoz vezet. Bár hasonló állítások itt-ott korábban is elhangzottak, ezúttal váratlan szereplő rúgta rá az ajtót a „tudományos konszenzusra”.
Steven Koonin felkészültségét – ellentétben némely klímaügyben felmagasztalt svéd tinédzserrel – nehéz megkérdőjelezni. Szerzőnk Richard Feynman Nobel-díjas fizikus egykori tanítványa, a mérnöki, technológiai és természettudományos területeken világelsőként rangsorolt – egykor Kármán Tódort is foglalkoztató – Caltech professzora. Szakterülete a fizikai jelenségek számítógépes szimulációja – éppen a klímamodellek szempontjából legfontosabb mesterség. Koonin még véletlenül sem mondható kultúrharcos jobboldalinak: Barack Obama elnöksége idején az energetikai minisztérium vezető tudósaként tevékenykedett. Unsettled (megalapozatlan) című könyvével most mégis a progresszió antihősévé vált.
Kezdjük azzal, hogy szerzőnk nem klímaszkeptikus. Egyetlen pillanatig sem vitatja a Föld melegedését, sem a Homo sapiens hozzájárulását a trendhez. Szerinte a fő kérdések nem ezek, hanem az emberi civilizáció pontos szerepe a folyamatban, valamint a cselekvési kényszer tartalma és léptéke. Azaz hogy mennyire tudjuk egyáltalán befolyásolni a klíma változását, és milyen erőfeszítésnek lehet valódi értelme. Ezek megválaszolását az adatokkal kell kezdenünk, amelyek Koonin szerint mindenkit meglepnek majd.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
A szélsőséges áradások, hőhullámok és aszályok következtében közel 700 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát Afrikában, néhol a gabonatermés 43–50 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól. Pár év, és újabb migrációs hullámokra készülhetünk.
Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás évi 143 milliárd dollárnyi kárt okoz világszerte, ám a kibocsátásokért döbbenetes, 65 százalékos arányban a leggazdagabb 10 százalék felel.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.